A társadalom legfontosabb „intézménye” a család.                                       

A család szerepe fontos a testi-lelki egészségünk megőrzésében.

A társadalom legfontosabb „intézménye” a család.  A család szerepe fontos a testi-lelki egészségünk megőrzésében.
Május első vasárnapján ünnepeljük az édesanyákat. 
A világ számos országában ünneplik meg ilyenkor az „Anyák Napját”.
Az édesanyák ünneplését a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt honosította meg az amerikai hagyományokat követve közel száz éve, még 1925-ben.
Régebben elterjedt az a mondás, hogy „az asszonyok őrizték a családi tűzhely melegét” a gondoskodó szeretetükkel.
Május 15-én ünnepeljük „A Család Nemzetközi Napját”, melyet az ENSZ 1994. évben nyilvánított a családok ünnepévé.
Ehhez a felhíváshoz hazánk is csatlakozott, kiemelve a családok iránti figyelmet.

Május utolsó vasárnapja a „Nemzetközi Gyermeknap”, melyet 1950 óta ünneplünk.

Ennek a jeles napnak célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek jogaira, az őket körülvevő gondoskodás fontosságára.
Amikor a családokra gondolunk, az édesanyák fontos szerepe mellett rohanó világunkban egyre meghatározóbb szerephez jutnak az édesapák is.
A gyermekek életében ugyanúgy fontos az édesapák jelenléte, mint az édesanyáké.
Hazánkban a kétkeresős családmodell elterjedése óta a szülők otthoni munkamegosztása mindennapossá vált.
A férfiak is egyre gyakrabban kiveszik részüket a gyermekneveléssel járó feladatokból.
Ha kell, akkor bevásárolnak, fürdetik, pelenkázzák a kisgyermeket, de az apák óvodába, iskolába, játszótérre, edzésre, rendezvényekre,
programokra is elviszik a gyermeket, vagy az iskolai házi feladat megoldásában is segítenek és a leckét is kikérdezik.
Manapság az édesapák tevékenyen részt vállalnak a gyermekeik gondozásában ugyanúgy, mint az édesanyák, ezért őket is megilleti az ünneplés.

Az „Apák Napja”, mint világünnep, szintén Amerikából terjedt el.
Hazánkban 1994 óta ünnepeljük és évről-évre nő a népszerűsége. 2023. évben június 18. napjára esik az „Apák Napja”.
Rohanó világunkban egyre több az elvégzendő feladat főként azokban a családokban, ahol ápolásra szoruló gyermek, vagy gondozásra szoruló felnőtt családtag él.
Május 5-én ünnepeljük a „Mozgássérültek Esélyegyenlőségéért Napot”.

Hazánkban 1992. évben rendeztek először – a „Független Életért” nemzetközi szervezet felhívása kapcsán – akciónapot,
melyen a mozgássérült emberekre és életkörülményeire hívták fel a figyelmet.
Napjainkban fontos megemlékezni azokról az egészségügyi szakdolgozókról is, akik az orvosokkal együtt küzdenek a bajba jutott
emberek életének megmentéséért, mint a mentősök és ápolók.
A „Mentők Napját” május 10- én ünnepeljük.
1948-ban ezen a napon jött létre az állami feladatot ellátó „Országos Mentőszolgálat”, mely az 1887 - 1948 között működő „Önkéntes Mentőegyesületektől”
vette át a betegek mentési feladatát.
Május 12-én ünnepeljük az „Ápolónők Napját”

Mely egy brit ápolónőről emlékezik meg, aki 1820. május 12-én a krími háborúban
önkéntes ápolókat toborzott a sebesültek ápolására és gondozására, majd később ápolónőképző iskolát alapított,
hogy mindig legyen elégséges utánpótlása a betegápolásnak.
Nem szabad megfeledkeznünk azokról a bányászokról sem, akik közül sokan szenvedtek súlyos, – maradandó egészségkárosodást, illetve elhunytak.
Az ő emlékükre hívta életre a „Nemzetközi Bányász Szövetség” 1993. évben május 13-án „Az Egészség és Biztonság Nemzetközi Napja a Bányaiparban” emléknapot.
Fontos tudni, ha a lelkünk nincs rendben, a testünk is megbetegedhet.
A kiegyensúlyozottsághoz nélkülözhetetlen, hogy soha ne veszítsük el a reményt. „A Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Nemzetközi Szövetsége” 1997. évben hívta életre
„A Lelki-segély Szolgálatok Világnapját”, mely felhívta a figyelmet arra, hogy mennyire fontos az emberi kommunikáció, ami önmagában is krízisoldó.
Május 16-án a „Lelki-segély Szolgálatok Világnapját” ünnepelve gondoljunk arra, ha bajban vagyunk, merjünk segítséget kérni.
Egészségünk megőrzéséért, elsősorban mi vagyunk felelősek, de lehetnek rajtunk kívül álló okok is, amikor egészségünk károsodik.
Napjaink népbetegsége például a cukorbetegség, ami nagy odafigyeléssel megelőzhető, illetve örökletes hajlam esetén is kordában tartható.
Legfontosabb a szövődmények elkerülése, hiszen a szövődmények már komoly, vagy maradandó egészségkárosodást okoznak.
A „Cukorbetegek Világnapja” június 27-én van.
Először 1991. évben rendezték meg azzal a figyelemfelhívással, hogy elsődleges cél legyen a szövődmények elkerülése.
A család szerepe fontos a testi-lelki egészségünk megőrzésében, vagy annak javításában, hiszen, ha bajba kerülünk, akkor a család segítségére támaszkodhatunk.

Megrokkanás esetén, ha ápolásra szorulunk, elsősorban a közeli hozzátartozók feladata lesz a gondozás és otthonápolás.
Azonban, az ápolási díjak rendkívül alacsonyak a napi 24 órás szolgálathoz viszonyítva, Európai viszonylatban is a legalacsonyabbak közé tartoznak,
miközben a rokkantsági pénzellátások is csupán segélyszerű juttatások, ezért azok a magyar családok rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe sodródtak,
ahol otthonápolásra szoruló betegek vannak.
Végül de nem utolsósorban:
Az egész nemzet egy nagy-nagy család, ezért, ha bajba kerülünk, szolidárisan segíteni kellene egymást.
Nemcsak az ünnepnapokon, hanem a hétköznapokon is!