A rokkantsági ellátásban részesülők felülvizsgálatára vonatkozó szabályok

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, azaz rehabilitációs ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülők idén már korlátozás nélkül vállalhatnak munkát 

A rokkantsági ellátás mellett munkát végző munkavállaló ugyanis nyugdíjas munkavállalónak minősül, a rehabilitációs ellátásban részesülő azonban nem.

Jelentős különbséget találunk azonban a kétféle ellátás munkajogi megítélésénél.
A rokkantsági ellátás mellett munkát végző munkavállaló ugyanis nyugdíjas munkavállalónak minősül, a rehabilitációs ellátásban részesülő azonban nem.

A  munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. Törvény 294. § (1) bekezdés g) pontja szerint nyugdíjas munkavállalónak minősül, aki

• az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),

• az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,

• a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,

• egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,

• öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,

• növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy

• rokkantsági ellátásban részesül.

Társadalombiztosítási szempontból azonban más a helyzet.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019.. évi CXXII. törvény 4.§ 17. pontja szerint saját jogú nyugdíjas: az a természetes személy, aki

• a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával az 5.§ (3) bekezdés a) pontjában meghatározott saját jogú nyugellátásban, szociális biztonságról szóló egyezménnyel érintett állam által megállapított öregségi nyugellátásban a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy

  a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül, abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítása szünetel.

Fenti jogszabály 5.§ (2) bekezdés d) pontja szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai egészségbiztosítási ellátásnak minősülnek, nem szerepelnek az 5. § (3) bekezdésében található saját jogú nyugellátások között.

Vagyis munkajogi szempontból a rokkantsági ellátásban részsülő munkavállaló nyugdíjasnak minősül, annak ellenére, hogy a rokkantsági ellátás társadalombiztosítási szempontból nem nyugdíj.

A munkajogi szabályok szerint azonban úgy kezelendő a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, mint például az öregségi nyugdíjra jogosult, vagy öregségi nyugdíjban a nyugdíjkorhatár betöltése előtt részesülő (azaz a nők negyven év jogosultsági idővel elnyerhető kedvezményes nyugdíját igénybe vevő) személy.

Ez azt jelenti, hogy munkaviszonya munkáltató részéről történő felmondását nem kell megindokolni és végkielégítés sem illeti meg nevezettet, ha a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 66.§ (9) bekezdés,

és 77. § (5) bekezdés a) pont). rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállalóra az általános szabályok vonatkoznak, így a munkáltatói felmondást vele kapcsolatban indokolni kell, végkielégítésre is jogosult, ha a vonatkozó feltételeknek megfelel.

Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló munkaviszonyát egészségi okkal összefüggő képessége miatt kell megszüntetnie a munkáltatónak, ez felmondással csak akkor lehetséges, ha a munkavállaló eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, és a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának megfelelő munkakört nem tud felajánlani, vagy a felajánlott munkakört a munkavállaló alapos ok nélkül nem fogadja el ( a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 66.§ (7) bekezdés).

A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot végez az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban, az ellátott kérelmére,

a) az ellátott kérelmére,

b) olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény nem áll fent (rendkívüli felülvizsgálat), vagy

c) célzott vizsgálatok elrendelése esetén

A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozóan felülvizsgálatot végez

a) az ellátást megállapító döntésben meghatározott időpontban,

b) az ellátott kérelmére,

c) célzott vizsgálatok elrendelése esetén

d) olyan tényről vagy körülményről történő tudomásszerzés esetén, amely valószínűsíti, hogy a korábbi komplex minősítés során megállapított körülmény nem áll fent (rendkívüli felülvizsgálat), vagy

e) célzott vizsgálatok elrendelése esetén is.

Ha a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy a minősítési kategória eltér a felülvizsgálatot megelőzően megállapított minősítési kategóriától (vagyis állapotváltozás következett be), akkor a megváltozott munkaképességű személyek ellátását az új minősítési kategória figyelembevételével az erről szóló döntést követő naptól állapítja meg.

A megállapított ellátás összege az állapotjavulás kivételével nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. 

Ha a megállapított ellátás összege csökken, azt a döntést követő második hónap első napjától kell a csökkentett összegben folyósítani.

Állapotváltozás esetén a megváltozott munkaképességű személyek ellátása összegének megállapítása során havi átlagjövedelemként a korábban alapul vett havi átlagjövedelemnek az évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés döntés időpontjában érvényes mértékével növelt összegét kell figyelembe venni.

Kivételes rokkantsági ellátás esetén a felülvizsgálat során megállapított ellátási összeg állapotjavulás esetében sem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél.

Állapotrosszabbodás esetén a kivételes rokkantsági ellátás összegét az új minősítési kategóriának megfelelő összegben kell megállapítani.

Ha a felülvizsgálat során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy állapotváltozás nem következett be, a korábbi ellátást kell továbbfolyósítani.

Ha az időközben tudomására jutott tények, adatok alapján ez indokolt, a rehabilitációs hatóság a megállapított megváltozott munkaképességű személyek ellátását a döntés közlésétől számított öt éven belül magasabb összegben újra megállapítja.

A rehabilitációs hatóság a jogszerűnél magasabb összegben megállapított megváltozott munkaképességű személyek ellátását egy ízben, az azt megállapító döntés közlésétől számított öt éven belül alacsonyabb összegben újra megállapítja.

Ha az ellátás megállapítására a jogosultsági feltételek hiányában került sor, a rehabilitációs hatóság a megállapított megváltozott munkaképességű személyek ellátását az azt megállapító döntés közlésétől számított öt éven belül megszünteti.

A rokkantsági ellátás megszűnik:

a) az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától,

b) az öregségi nyugdíj megállapításának kezdő napját megelőző nappal.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő halála esetén a fel nem vett pénzbeli ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül. Aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülő személy halála esetén a kiutalt pénzbeli ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.

A rokkantsági ellátást és az öregségi nyugdíjat nem lehet együtt felvenni, ezért az öregségi nyugdíj megállapítása megszünteti a rokkantsági ellátást.

A rokkantsági ellátásban részesülő viszont nem köteles arra, hogy a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek teljesítését vagy a korhatára betöltését követően igényelje az öregségi nyugdíját, ilyen esetben továbbra is folyósítják a rokkantsági ellátását. A rokkantsági ellátást önmagában a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek teljesítése vagy a nyugdíjkorhatár betöltése nem szünteti meg.

A rokkantsági ellátásra való jogosultságot megszüntetik, ha az ellátásban részesülő személy- kérte,

• más rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve a táppénzt, baleseti táppénzt, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat és az örökbefogadói díjat,

• - egészségi állapotában olyan tartós javulás következett be, amely alapján a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,

• - foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor,- az értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, vagy- a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt.

• A kivételes rokkantsági ellátást a fenti okok mellett abban az esetben is meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő komplex minősítése során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy már nem áll fenn a kivételes rokkantsági ellátás feltétele (vagyis a komplex minősítése alapján az egészségi állapota már meghaladja az 50 százalékot, vagy akinek a rehabilitációja már javasolt).

• Ha a rokkantsági ellátást azért kellett megszüntetni, mert a megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (bejelentés nélkül) alkalmazták, akkor a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – folyósított ellátást vissza kell fizetni.

• A rokkantsági ellátást akkor is vissza kell fizetni, ha az ellátás felvétele jogalap nélkül történt és a visszafizetésre a rokkantsági ellátásban részesülőt az ellátás bármely okból történő megszüntetésétől számított 90 napon belül kötelezték

  - A kivételes rokkantsági ellátást a fenti okok mellett abban az esetben is meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő komplex minősítése során a rehabilitációs hatóság megállapítja, hogy már nem áll fenn a kivételes rokkantsági ellátás feltétele (vagyis a komplex minősítése alapján az egészségi állapota már meghaladja az 50 százalékot, vagy akinek a rehabilitációja már javasolt).

Ha a rokkantsági ellátást azért kellett megszüntetni, mert a megváltozott munkaképességű személyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában (bejelentés nélkül) alkalmazták, akkor a megszüntetés időpontját megelőző 12 hónapra – az ennél rövidebb időtartamban fennálló jogosultság esetén a jogosultság valamennyi hónapjára – folyósított ellátást vissza kell fizetni.

A rokkantsági ellátást akkor is vissza kell fizetni, ha az ellátás felvétele jogalap nélkül történt és a visszafizetésre a rokkantsági ellátásban részesülőt az ellátás bármely okból történő megszüntetésétől számított 90 napon belül kötelezték.

Jogszabályok:

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.)

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II.14.) NEFMI-rendelet

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.)

A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet

Források:

https://nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu/hu/aktualitások/2453-hirdetmény-a-megváltozott-munkaképességű-személyek-kompenzációjáról.html

https://officina.hu/belfoeld/124-rokkantsagi-ellatas-osszege

https://www.nyugdijguru.hu/nyugdij/megvaltozott-munkakepesseguek-ellatasai/ellatasok/rokkantsagi-ellatas/mindent-a-rokkantsagi-ellatasrol-2022-ben

http://info.kezenfogva.hu/szolgaltatasok/23629