A mozgáskorlátozottság speciális jellemzői

A mozgáskorlátozottság, vagy mozgássérültség fiziológiai fogyatékosság.

1. A mozgáskorlátozott személy meghatározása

A mozgáskorlátozottság, vagy mozgássérültség fiziológiai fogyatékosság.
A különböző betegségek más és más formában hatnak a mozgásra és a mozgásrendszerre, ezért nehéz egységes kategóriaként kezelni.
A mozgásképességre a sérülések kiterjedtsége és súlyossága is nagy hatással van.
Mozgáskorlátozott az a személy, aki valamilyen veleszületett betegség eredményeképpen, vagy krónikus baleset következtében részben, vagy egészében elvesztette helyváltoztató képességét.
Olyan állapot, mely az egyén társadalmi részvételét jelentősen és tartósan akadályozza.
A fogyatékosság súlyosságának mértéke és a munkavégző-képesség meghatározása az egyén állapotától függően, az alkalmazott testközeli segédeszközök szerint kategorizálva történik:
Járássegítő segédeszközöket használó: bottal, mankóval, járógéppel rendelkező mozgássérültek.
Önhajtós és elektromos kerekesszékes mozgáskorlátozottak.

 2. Bővebben a mozgáskorlátozottság speciális jellemzőiről

A mozgáskorlátozottság különböző okú megbetegedések, traumák, fejlődési rendellenességek stb. maradványa, következménye is lehet. Fontos a károsodás keletkezésének ideje, annak formája, mértéke és területe.

Végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok:
Ebbe a kategóriába azok a személyek tartoznak, akiknek valamelyik végtagja vagy végtagjai különböző mértékben hiányoznak, vagy nagyfokú rendellenességet mutatnak.
A végtaghiány lehet veleszületett, vagy a későbbi életkorban baleset, betegség következtében kialakult károsodás.

Petyhüdt bénulást okozó kórformák:
Az egészséges izomtónus – ami szükséges a mozgás pontos, megfelelő minőségű végrehajtásához – különböző kórokok miatt jelentősen megváltozhat.
Az izom tónusa lehet csökkent, tónustalanabb, petyhüdt, de lehet fokozottabb, feszesebb is a normál izomtónusnál.
A mozgás pontos, megfelelő módon és erővel való végrehajtását tehát elsősorban az izomzat gyengesége akadályozza.

Korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek:
A leggyakoribb központi idegrendszeri sérülés, mely különböző típusú, tünetű és súlyosságú mozgás-rendellenességgel jár.
Ehhez gyakran társul a beszéd sérülése, esetleg beszédképtelenség és nem ritkán epilepszia is.

Egyéb eredetű mozgás-rendellenességet okozó kórformák:
Elsősorban a fentiekben nem részletezett ortopédiai és reumás betegségek okozta mozgás-rendellenességek tartoznak ebbe a csoportba.
A leggyakrabban előforduló rendellenességek közé sorolható a törpenövés, csonttörékenység, gerincferdülés, a csigolyák elváltozása, a krónikus sokízületi gyulladás, valamint a veleszületett izom- és kötőszöveti merevség.

3. A mozgásszervi fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásának sajátosságai

Fontos a mozgásszervi fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásakor a megfelelő munkakör kiválasztása, ennek megléte esetén képesek a mozgásukban nem akadályozott munkavállalókéval egyenértékű munkavégzésre. Amennyiben a mozgásszervi fogyatékos személyek az akadálymentesség szükségletét szem előtt tartva választanak munkahelyet, egyéni képességeik, kompetenciájuk határozza meg munkavégző képességüket.
A munkakör – kiválasztása során fontos szempont, hogy a munkahely és azon belül is a munkavégzés helyszíne, valamint a közös helységek (pl. öltöző, WC, pihenő, ebédlő stb.)  jól megközelíthető legyen a mozgáskorlátozott munkavállaló számára.
A munkába való eljutásnak, a munkahely környezetének és a munkavégzés fizikai környezetének tehát akadálymentesnek kell lennie. Az egyén szükségleteihez kell illeszkednie.
Mindezek alapján alkalmasak lehetnek számukra az ülő, asztal mellett végezhető feladatok, számítógéppel végezhető munkák, pl.: adatrögzítés, adatkarbantartás, adminisztratív munkák, kézi összeállítást végző munkakörök.

4. A mozgásszervi fogyatékossággal élő személyek munkába állása szempontjából fontos speciális szükségletek és azok lehetséges megoldásai.

A munkavégzés szempontjából jelentősége van annak is, hogy mekkora a károsodás mértéke és területe, ez alapján lehet meghatározni azt, hogy milyen jellegű segítségre van szükség a feladatok ellátásához, szükséges-e munkahelyi átalakítás, szükséges-e segédeszköz használata vagy átalakítása.