Minden amit a stroke-ról tudni kell
Az agyi keringészavar, vagyis a stroke fiatal, látszólag egészséges embereknél is előfordulhat!
Ne felejtsük el: a szélütés utáni első órák kulcsfontosságúak, ezért akkor is hívni kell a mentőket!
Információnk a tájékozódást segítik, magyarázó jellegűek, kérjük részletesebb információért kérdezze meg kezelőorvosát vagy szakorvosát!
Az agyi keringészavar, vagyis a stroke fiatal, látszólag egészséges embereknél is előfordulhat, akiket többnyire meglepetésszerűen ér,
pedig az esetek egy része előtt felfedezhetők jelek, amelyek figyelmeztetnek a közelgő bajra.
Az összes stroke-eset mintegy harmadát egy vagy több figyelmeztető „mini stroke” előzi meg, melyet TIA-nak, magyarul átmeneti agyi vérellátási zavarnak nevezünk.
A TIA korai felismerése és kezelése nagymértékben csökkentheti a stroke kockázatát.
Az akut agyi érkatasztrófa – vagyis a stroke az agyműködés vérellátási zavara által okozott, gyorsan kialakuló tünet együttes, globális vagy fokális zavarral jellemezhető. Szélütésnek vagy gutaütésnek is nevezik, kialakulásának oka az agyi érrendszerben kialakuló elváltozás.
Amennyiben a neurológiai kórjelek 24 órán belül megszűnnek, átmeneti agyi vérkeringési zavarról beszélünk – TIA (tranziens iszkémiás attak).
A stroke és a TIA leggyakoribb tünetei ugyanazok: hirtelen kezdődő zsibbadás, féloldali bénulás, beszédzavar.
A stroke hátterében gyakran érelmeszesedés áll, a véráramlás útja akadályozott, az érfalról leszakadó vérrög akár teljesen elzárhatja a véráramlást.
Kialakulhat úgy is, hogy a szívben, vagy a szívbillentyűkön képződött vérrögök leválnak és azok a vérrel az agyi erekbe jutva elakadnak.
A stroke – vagy szélütés hirtelen, váratlanul kezdődik, de kialakulása egyes esetekben hosszú ideje fennálló kóros elváltozások következménye.
Hátterében olyan kockázati tényezők állnak, mint a magas vérnyomás, magas koleszterin szint, cukorbetegség, elhízás, dohányzás.
Minél több kockázati tényező együttes jelenléte áll fenn, annál nagyobb a szélütés esélye.
A stroke kockázatát befolyásoló tényezők
magas vérnyomás
dohányzás
cukorbetegség
szívritmus zavarok, szívbetegségek
kóros vérzsírok
mozgásszegény életmód, elhízás
A stroke megjelenése előtt a betegek gyakran észlelnek átmeneti beszéd-, vagy látászavart, végtagzsibbadást – ez többnyire pár perc elteltével megszűnik.
Ez az átmeneti agyi keringészavar –vagy TIA – a szélütés előszobája.
A stroke sok esetben megelőzhető lenne, amennyiben az említett tünetek észlelésekor a betegek azonnal orvoshoz fordulnának, és megfelelő beavatkozás történne, mint például szívritmuszavar kezelése vagy nyaki érszűkület műtéti tágítása.
Sajnos az esetek többségében a betegek nem veszik komolyan a fenyegető tüneteket, így nem sokkal a TIA jelentkezése után a stroke áldozatául esnek.
A stroke tünetei lehetnek: féloldali végtaggyengeség, féloldali bénulás, hirtelen kialakuló egyensúlyvesztés, mozgási zavarok,
átmeneti látásvesztés az egyik szemen, kettős látás, látótérkiesés, beszédértési zavarok, szóformálási nehézségek, zavartság,
szédülés, erős fejfájás hirtelen fellépő eszméletvesztés.
A stroke 2 fő típusa:
Iszkémiás stroke: túl kevés vér jut egy agyterületre
ha az elzáródás helyben alakul ki, trombózisról beszélünk
ha máshonnan besodródott vérrög zárja el az agyi keringést, akkor embólia
Vérzéses stroke: a vér kilép az erekből, vérömleny alakul ki
A vérzéses stroke általában súlyosabb kimenetelű, két formája az agyállományi és a pókhálóhártya vérzés.
Felismerni, mentőt hívni!
Melyek a figyelmeztető jelek?
Mindenekelőtt a hirtelen kialakuló végtag-gyengeség, bénulás, ernyedt, zsibbadt arcfél, továbbá a beszédzavar, és szóformálási nehézség is árulkodó lehet, csakúgy, mint a kettőslátás, a látótér kiesés, látásvesztés vagy a csökkenő látásélesség.
De utalhat stroke-ra az egyensúlyvesztés, a koordinációs zavar, a térérzékelés elvesztése és a memóriazavar is.
Az előbb felsoroltak lehetnek múló tünetek, de tartósak is, illetve együtt, de külön is jelentkezhetnek.
Megtévesztő lehet, ha a tünetek hirtelen történő felbukkanásuk után, gyorsan elmúlnak, ugyanis sajnos visszatérhetnek, végleges bénulássá súlyosbodhatnak.
1. Mosolyogjon, vagy mutassa fogait!− ez az egyik feladat, amit érdemes végrehajtatni egy stroke-gyanús beteggel.
Hisz, ha arca aszimmetriát mutat, vagyis az egyik oldal ernyedt, akkor gyanakodhatunk stroke-ra.
2. Emeltessük fel vele egyszerre mindkét karját! Amennyiben nem sikerül végrehajtani mindkét karral egyformán, s az egyik végtag lehanyatlik, az is kísérő tünet lehet.
3. Ismételtessünk vele egy egyszerű mondatot! Ha a szavak összefolynak, nem találja a megfelelő szavakat, akkor még egy fontos tünettel állunk szemben.
4. Kérjük meg: öltse ki a nyelvét! Ha nyelve egyik vagy másik oldalra félreáll, akkor sajnos nagy eséllyel stroke-ja van a betegnek.
Ne felejtsük el: a szélütés utáni első órák kulcsfontosságúak, ezért akkor is hívni kell a mentőket (104) vagy 112-t ha a fenti tünetek közül akárcsak egyet is észlelünk.
Kezelés stroke után
A stroke és a TIA életveszélyt jelentő állapotok.
A beteget azonnal kórházba kell juttatni.
A tünetek kezdetétől számított 4-5 órán belül különleges vérrögoldó kezeléssel a végleges bénulás, károsodás az esetek egy részében még visszafordítható.
A kezelést speciális stroke-központokban végzik
Infúziós kezelés
véralvadásra ható gyógyszerek
vérnyomás megfelelő beállítása
esetleges szívbetegségek kezelése
vércukor és vérzsír értékek rendezése
gyógytorna, mozgásterápia
speciális rehabilitációs utókezelés – egyes betegeknél
Stroke utáni rokkantsági szintek – Rankin Skála
0.tünetmentes
1.nincs jelentős korlátozottság, de tünetek fennállhatnak
2. csekély korlátozottság – képes segítség nélkül gondoskodni magáról a beteg
3. mérsékelt rokkantság – kevés segítséget igényel, képes segítség nélkül sétálni
4. mérsékelten súlyos rokkantság – képtelen segítség nélkül sétálni és egyéb testi szükségleteit intézni
súlyos rokkantság – ágyhoz kötött, állandó gondoskodást igénylő, inkontinens állapot.
Röviden összefoglalva stroke akkor következik be, ha egy agyi érben rög keletkezik, vagy az ér megreped, így nem jut megfelelő mennyiségű oxigén az agyba.
A stroke-nak két fő típusát különböztetjük meg: az egyik a vérhiányos, a másik pedig a vérzéses stroke, vagyis az agyvérzés.
Látható tünet esetén azonnal hívd a 112-t vagy a mentőket (104)
Forrás:https://www.neurologiaikozpont.hu/stroke-tunetei-kezelese
Mit csináljak ha valaki stroke-ot kap?
Szerző: Varga gyógygomba
- Találatok: 1047